Fókuszban
Egy elérhető házi műkincsgyűjtemény
Az Érem Művészeti Kiadó nagy sikerű kollekciója, a - Magyar festészet remekművei -, amely a 19. század derekán alkotott romantikus művészeink hazafias festészetén keresztül életre kelti történelmünk legmegrendítőbb pillanatait. Az érmeken látható remekműveket az ÉMK a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum engedélyével használta fel.
Jó néhány karácsonyi szokás eredete az ókor homályába vész, a Megváltó születését jelző fényes csillag mibenlétéről pedig már két évezrede vitatkoznak a tudósok. Isteni jel, üstökös, szupernóva? Karácsony ünnepének motívumvilága körül még ma is sok az érdekes rejtély…
A mártírhalált halt Zrínyi Miklós horvát bán hősies tette mind a mai napig a magyar történelem egyik legismertebb története. 1556-ban a török szultán százezres hadával a mintegy 2500 ember által védett Szigetvár ellen tört. Zrínyi a végsőkig tartotta a várat a túlerővel szemben, végül a védők még megmaradt, maroknyi csapatának az élén kitört az égő falak mögül…
II. Rákóczi Ferenc sorsa eleve elrendeltetett a magyar szabadságharc vezetőjeként: anyai nagyapját, Zrínyi Péter horvát bánt a császár elleni összeesküvésért kivégezték, Rákócziágon pedig dédapja, nagyapja és édesapja is a Habsburgokkal hadakozó erdélyi fejedelmek voltak. Ezelőtt 3 éve, a magyar Országgyűlés, a 2019-es évet erdélyi fejedelemmé választása 315. évfordulója alkalmából II. Rákóczi Ferenc emlékévnek nyilvánította.
Különleges esemény szemtanúja volt a korabeli magyar főváros 1741. június 25-én: Mária királynő 1395-ös halála óta újra nőt koronáztak magyar uralkodóvá. Egy mindössze 24 éves Habsburg főhercegnő lett a királynő.
Fél évezrede indult hódító útjára a mai Csehországban található Joachimsthal városkából az újkor egyik legelterjedtebb fizetőeszköze, a tallér néven ismertté vált ezüstpénz. A nagy méretű ezüstpénz nem csak gazdasági fejlődésnek nyitott új teret. A megnövekedett éremfelület jó lehetőséget kínált az vésnököknek is a művészi munkára, a korábbi érmékhez képest az alakok és köriratok gondosabb kidolgozására.
A pénzverés már az ógörögök óta a politikai üzenetek közvetítésének egyik eszköze volt, hisz a fémpénzek sokak kezébe jutottak el rövid idő alatt, lehetőséget adva az uralkodó számára, hogy képi és szöveges „üzenetet” küldjön alattvalóinak, míg az arany az ember számára a mindig is a legfőbb tárgyi kifejezője volt az értékességnek. E két tényező összevetéséből látható, hogy a különleges történelmi alkalmakról való megemlékezés legkézenfekvőbb módja mindig is az aranypénz, esetleg emlékérem kibocsátása volt.
Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége. Személyiségével egy különleges ember lépett be a magyar történelembe, akinek hosszú életét politikai csatározások, dicsőségek, majd elbukás és 43 évi fájó emigráció övezte. Kossuth, a ragyogó szónok, a rendíthetetlen politikus, az első magyar kormány pénzügyminisztere volt, mielőtt 1849-ben az ország kormányzója lett.
A szerelem kedvelt és örök témája az emberiség romantikusabb felének. A különleges alkalmi érmek és kibocsátások az örök szerelem témájára születtek, az életünk legszebb pillanatait, eseményeit, illetve évfordulóit örökíthetik meg.
Erzsébet királynét, közkedvelt nevén Sissit, nem nevelték uralkodónőnek. 1854 áprilisában mégis Európa egyik leghatalmasabb uralkodójának lett a hitvese, mikor feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Ferenc Józsefhez, az osztrák császárhoz.