Fókuszban

Közel kétszáz évig tartott a török hódoltság Magyarországon. Nagyon hosszú idő ez: hat-nyolc nemzedék élete telt el a magyar–török háborúk jegyében. A hódoltsági területen, illetve a megmaradt Magyar Királyság és Erdély végváraiban az emberek nem ismertek más világot, csak a portyázó töröktől vagy éppen a felvonuló hadseregek pusztításaitól való félelmet.

1848 tavaszán a forradalom szele söpört végig Európán. Magyarország népe is felkelt az osztrák elnyomás ellen, a magyar seregeket csak az orosz birodalom mérhetetlen túlereje győzhette le. Az osztrák udvar behódolást követelt, bosszújának eszközéül pedig a bresciai hiénát, Haynau táborszernagyot választotta.

Két színezüsttel bevont éremmel emlékezik meg a budapesti Érem Művészeti Kiadó Kft. a „nagy háború” áldozatairól. Az érmék alsó felületén a Somme-i csata emléke elevenedik meg, illetve az RMS Lusitania óceánjáró elsüllyesztése került ábrázolásra. Az éremszett díszdobozában helyet kapott két töltény-reprodukció is, melyek tovább emelik a kollekció egyediségét.

2021. szeptember 5-12 között, 83 év után, ismét Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, melyre Ferenc pápa is ellátogat. A nemzetközi kongresszus tiszteletére, új magyar kibocsátások jelentek meg, melyeket a Magyar Érmeforgalmazó Kft.-től most megszerezhetőek, korlátozott darabszámban!

A magyar aranyforint általában meghaladta a 986-os finomságot, és 990–997 ezrelék között mozgott. Ez a kor technikai színvonalának maximuma volt, a színaranynak felelt meg, ezáltal Károly Róbert, illetve utódjainak aranyforintja, Európa egyik legkedveltebb aranypénze lett.

V. István dédunokája, az ősei földjére Nápolyból érkező és az évtizednyi trónharcokból győztesen kikerülő Károly Róbert verette először Európa egyik legnépszerűbb és leghosszabb időn át használt pénzét, az aranyforintokat.

Napjainkban a Szent Korona államiságunk ezer évét jelképezi, de a régmúlt időkben más, akkoriban még fontosabb jelentések is társultak hozzá: az Istentől eredő földi hatalom jogos birtoklásának jelképe is volt, ezáltal a királyaink beiktatásának elengedhetetlen kellékévé vált. Emiatt, bárki vetélkedett is a magyar trónért, annak mindig a Szent Korona megszerzése volt az egyik legfőbb célja.

A Himnusz a magyar nemzet összetartozásának jelképe, a magyarok nemzeti imádsága. Szövegét, Kölcsey Ferenc január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. A Himnusz, 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett az Alkotmány szövegének része. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

IV. Béla, aki háromszor uralkodott

IV. Béla a keresztes hadjáratáról és az Aranybulláról elhíresült II. András király fiaként látta meg a napvilágot 1206-ban. A gyengekezű apja ellen ármánykodó bárók „ifjabb királlyá” koronáztatták gyermekkorában. Apja halála után következett második, teljes körű országlása, amelyet a tatárjárás tört derékba. A mongol hordák kivonulása után kezdte meg uralkodásának harmadik szakaszát, Magyarország újjáépítését.

Húsvét közeledtével, az érmegyűjtők számára talán mi sem időszerűbb, mint Jézus és a pénz viszonyáról írni. Cikkünkben megemlékezünk Krisztus sokat idézett intelméről, amelyet az őt tőrbe csalni készülő farizeusokhoz intézett, s néhány szót ejtünk arról is, vajon milyen pénz lehetett az, amelyet a kezében tartott a Megváltó.