Fókuszban
Fél évezrede indult hódító útjára a mai Csehországban található Joachimsthal városkából az újkor egyik legelterjedtebb fizetőeszköze, a tallér néven ismertté vált ezüstpénz. A nagy méretű ezüstpénz nem csak gazdasági fejlődésnek nyitott új teret. A megnövekedett éremfelület jó lehetőséget kínált az vésnököknek is a művészi munkára, a korábbi érmékhez képest az alakok és köriratok gondosabb kidolgozására.
A pénzverés már az ógörögök óta a politikai üzenetek közvetítésének egyik eszköze volt, hisz a fémpénzek sokak kezébe jutottak el rövid idő alatt, lehetőséget adva az uralkodó számára, hogy képi és szöveges „üzenetet” küldjön alattvalóinak, míg az arany az ember számára a mindig is a legfőbb tárgyi kifejezője volt az értékességnek. E két tényező összevetéséből látható, hogy a különleges történelmi alkalmakról való megemlékezés legkézenfekvőbb módja mindig is az aranypénz, esetleg emlékérem kibocsátása volt.
Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége. Személyiségével egy különleges ember lépett be a magyar történelembe, akinek hosszú életét politikai csatározások, dicsőségek, majd elbukás és 43 évi fájó emigráció övezte. Kossuth, a ragyogó szónok, a rendíthetetlen politikus, az első magyar kormány pénzügyminisztere volt, mielőtt 1849-ben az ország kormányzója lett.
A szerelem kedvelt és örök témája az emberiség romantikusabb felének. A különleges alkalmi érmek és kibocsátások az örök szerelem témájára születtek, az életünk legszebb pillanatait, eseményeit, illetve évfordulóit örökíthetik meg.
Erzsébet királynét, közkedvelt nevén Sissit, nem nevelték uralkodónőnek. 1854 áprilisában mégis Európa egyik leghatalmasabb uralkodójának lett a hitvese, mikor feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Ferenc Józsefhez, az osztrák császárhoz.
Mikulás, avagy modernebb nevén a Télapó alakja az ókori Szent Miklós (i. sz. 3. század vége–343) legendájából született, aki a Római Birodalomban, a kis-ázsiai Patara városában látott napvilágot és Myra városának püspöke volt – mindkét település a mai Délnyugat-Törökországban található.
Közel kétszáz évig tartott a török hódoltság Magyarországon. Nagyon hosszú idő ez: hat-nyolc nemzedék élete telt el a magyar–török háborúk jegyében. A hódoltsági területen, illetve a megmaradt Magyar Királyság és Erdély végváraiban az emberek nem ismertek más világot, csak a portyázó töröktől vagy éppen a felvonuló hadseregek pusztításaitól való félelmet.
1848 tavaszán a forradalom szele söpört végig Európán. Magyarország népe is felkelt az osztrák elnyomás ellen, a magyar seregeket csak az orosz birodalom mérhetetlen túlereje győzhette le. Az osztrák udvar behódolást követelt, bosszújának eszközéül pedig a bresciai hiénát, Haynau táborszernagyot választotta.
Két színezüsttel bevont éremmel emlékezik meg a budapesti Érem Művészeti Kiadó Kft. a „nagy háború” áldozatairól. Az érmék alsó felületén a Somme-i csata emléke elevenedik meg, illetve az RMS Lusitania óceánjáró elsüllyesztése került ábrázolásra. Az éremszett díszdobozában helyet kapott két töltény-reprodukció is, melyek tovább emelik a kollekció egyediségét.
2021. szeptember 5-12 között, 83 év után, ismét Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, melyre Ferenc pápa is ellátogat. A nemzetközi kongresszus tiszteletére, új magyar kibocsátások jelentek meg, melyeket a Magyar Érmeforgalmazó Kft.-től most megszerezhetőek, korlátozott darabszámban!