Fókuszban
A Magyar Királyság áttérése a pénzgazdálkodásra
I. Lászlót a királyi hatalom megszilárdítása, Horvátország meghódítása, a hazánkba betörő kunok és besenyők visszaverése, írott törvények megalkotása vagy az egyház támogatása miatt egyik legnagyobb uralkodónkként tartja számon a magyar történetírás. Kevésbé ismert azonban, hogy Szent László a középkori pénzgazdálkodás példaértékű modelljét is bevezette a korabeli Magyarországon.
Ferdinand Foch marsall jóslata
Néhány nappal az után, hogy Németország aláírta a rá nézve végzetesen megterhelő békediktátumot, Ferdinand Foch marsall újságíróknak a következőket nyilatkozta: „Ez nem béke. Ez fegyverszünet húsz évre.” Sajnos neki lett igaza…
Magyarországnak el kellett veszítenie területének kétharmadát
Az Antant-terv szerint Magyarországnak el kellett veszítenie területének kétharmadát és lakosságának kétötödét. A Felvidék elszakításával 1,1 millió, Erdély elszakításával 1,7 millió, a Délvidék elszakításával pedig 600 ezer magyar került kisebbségi sorba, a határon túlra. Az ország felszabdalása, a bányák, termőföldek és erdők elveszítése felbecsülhetetlen kárt okozott hazánknak.
Korszakváltás
1919-ben és ’20-ban Párizs környéki kisvárosokban az I. világháború győztes és legyőzött országainak képviselői között megszülettek azok a szerződések, amelyek sajnos nem tartós békét, csak két évtizednyi fegyverszünetet hoztak Európa számára. A békediktátumok nemcsak kontinensünk térképét rajzolták át jelentősen, hanem pénzügyi-numizmatikai korszakváltást is jelentettek.
A versailles-i Nagy-Trianon palota
Idén 100 éve 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában az első világháború lezárásaként azt a békeszerződést, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A Felvidék elszakításával 1,1 millió, Erdély elszakításával 1,7 millió, a Délvidék elszakításával pedig 600 ezer magyar került kisebbségi sorba, a határon túlra.