Hírek, cikkek

Különleges esemény szemtanúja volt a korabeli magyar főváros 1741. június 25-én:  Mária királynő 1395-ös halála óta újra nőt koronáztak magyar uralkodóvá. Egy mindössze 24 éves Habsburg főhercegnő lett a királynő.

Fél évezrede indult hódító útjára a mai Csehországban található Joachimsthal városkából az újkor egyik legelterjedtebb fizetőeszköze, a tallér néven ismertté vált ezüstpénz. A nagy méretű ezüstpénz nem csak gazdasági fejlődésnek nyitott új teret. A megnövekedett éremfelület jó lehetőséget kínált az vésnököknek is a művészi munkára, a korábbi érmékhez képest az alakok és köriratok gondosabb kidolgozására.

A pénzverés már az ógörögök óta a politikai üzenetek közvetítésének egyik eszköze volt, hisz a fémpénzek sokak kezébe jutottak el rövid idő alatt, lehetőséget adva az uralkodó számára, hogy képi és szöveges „üzenetet” küldjön alattvalóinak, míg az arany az ember számára a mindig is a legfőbb tárgyi kifejezője volt az értékességnek. E két tényező összevetéséből látható, hogy a különleges történelmi alkalmakról való megemlékezés legkézenfekvőbb módja mindig is az aranypénz, esetleg emlékérem kibocsátása volt.

Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége. Személyiségével egy különleges ember lépett be a magyar történelembe, akinek hosszú életét politikai csatározások, dicsőségek, majd elbukás és 43 évi fájó emigráció övezte. Kossuth, a ragyogó szónok, a rendíthetetlen politikus, az első magyar kormány pénzügyminisztere volt, mielőtt 1849-ben az ország kormányzója lett.

Erzsébet királynét, közkedvelt nevén Sissit, nem nevelték uralkodónőnek. 1854 áprilisában mégis Európa egyik leghatalmasabb uralkodójának lett a hitvese, mikor feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Ferenc Józsefhez, az osztrák császárhoz.

Mikulás, avagy modernebb nevén a Télapó alakja az ókori Szent Miklós (i. sz. 3. század vége–343) legendájából született, aki a Római Birodalomban, a kis-ázsiai Patara városában látott napvilágot és Myra városának püspöke volt – mindkét település a mai Délnyugat-Törökországban található.

Közel kétszáz évig tartott a török hódoltság Magyarországon. Nagyon hosszú idő ez: hat-nyolc nemzedék élete telt el a magyar–török háborúk jegyében. A hódoltsági területen, illetve a megmaradt Magyar Királyság és Erdély végváraiban az emberek nem ismertek más világot, csak a portyázó töröktől vagy éppen a felvonuló hadseregek pusztításaitól való félelmet.

1848 tavaszán a forradalom szele söpört végig Európán. Magyarország népe is felkelt az osztrák elnyomás ellen, a magyar seregeket csak az orosz birodalom mérhetetlen túlereje győzhette le. Az osztrák udvar behódolást követelt, bosszújának eszközéül pedig a bresciai hiénát, Haynau táborszernagyot választotta.

Két színezüsttel bevont éremmel emlékezik meg a budapesti Érem Művészeti Kiadó Kft. a „nagy háború” áldozatairól. Az érmék alsó felületén a Somme-i csata emléke elevenedik meg, illetve az RMS Lusitania óceánjáró elsüllyesztése került ábrázolásra. Az éremszett díszdobozában helyet kapott két töltény-reprodukció is, melyek tovább emelik a kollekció egyediségét.

2021. szeptember 5-12 között, 83 év után, ismét Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, melyre Ferenc pápa is ellátogat. A nemzetközi kongresszus tiszteletére, új magyar kibocsátások jelentek meg, melyeket a Magyar Érmeforgalmazó Kft.-től most megszerezhetőek, korlátozott darabszámban!