Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Hírek, cikkek

2021. 08. 19. 15:26:42
A magyar aranyforintok története – 2. rész

 

A magyar aranyforint általában meghaladta a 986-os finomságot, és 990–997 ezrelék között mozgott. Ez a kor technikai színvonalának maximuma volt, a színaranynak felelt meg, ezáltal Károly Róbert, illetve utódjainak aranyforintja, Európa egyik legkedveltebb aranypénze lett.

2021. 07. 14. 14:53:14
A magyar aranyforintok története – 1. rész

 

V. István dédunokája, az ősei földjére Nápolyból érkező és az évtizednyi trónharcokból győztesen kikerülő Károly Róbert verette először Európa egyik legnépszerűbb és leghosszabb időn át használt pénzét, az aranyforintokat.

2021. 06. 22. 16:30:45
A Szent Korona évezrede

 

Napjainkban a Szent Korona államiságunk ezer évét jelképezi, de a régmúlt időkben más, akkoriban még fontosabb jelentések is társultak hozzá: az Istentől eredő földi hatalom jogos birtoklásának jelképe is volt, ezáltal a királyaink beiktatásának elengedhetetlen kellékévé vált. Emiatt, bárki vetélkedett is a magyar trónért, annak mindig a Szent Korona megszerzése volt az egyik legfőbb célja.

2021. 05. 31. 09:28:00
Himnusz, a magyarok nemzeti imádsága

 

A Himnusz a magyar nemzet összetartozásának jelképe, a magyarok nemzeti imádsága. Szövegét, Kölcsey Ferenc január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. A Himnusz, 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett az Alkotmány szövegének része. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

2021. 04. 14. 10:42:00
IV. Béla - 815 éve született a második honalapító

 

IV. Béla, aki háromszor uralkodott

IV. Béla a keresztes hadjáratáról és az Aranybulláról elhíresült II. András király fiaként látta meg a napvilágot 1206-ban. A gyengekezű apja ellen ármánykodó bárók „ifjabb királlyá” koronáztatták gyermekkorában. Apja halála után következett második, teljes körű országlása, amelyet a tatárjárás tört derékba. A mongol hordák kivonulása után kezdte meg uralkodásának harmadik szakaszát, Magyarország újjáépítését.

2021. 03. 24. 12:42:00
Római denariusok Jézus korában

 

Húsvét közeledtével, az érmegyűjtők számára talán mi sem időszerűbb, mint Jézus és a pénz viszonyáról írni. Cikkünkben megemlékezünk Krisztus sokat idézett intelméről, amelyet az őt tőrbe csalni készülő farizeusokhoz intézett, s néhány szót ejtünk arról is, vajon milyen pénz lehetett az, amelyet a kezében tartott a Megváltó.

 

2020. 12. 09. 10:32:00
400 éve választották Bethlen Gábort magyar királlyá

 

Bethlen Gábor, a „hódító diplomata”

Nem született fejedelmi vagy királyi családban, ám rövid élete során mindkét méltóságra felemelkedett. Édesapja, Bethlen Farkas János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari főkapitánya volt, aki a törökök és az uralkodó ellenségeinek leverésében tüntette ki magát. Az ifjú Bethlen is hazafiasságra és harciasságra nevelődött az udvarban: hűen szolgált négy fejedelmet, mielőtt ő maga került Erdély trónjára.

2020. 10. 28. 14:07:00
Trianon 100 - IV. rész: „Ez nem béke. Ez fegyverszünet húsz évre.”

 

Ferdinand Foch marsall jóslata

Néhány nappal az után, hogy Németország aláírta a rá nézve végzetesen megterhelő békediktátumot, Ferdinand Foch marsall újságíróknak a következőket nyilatkozta: „Ez nem béke. Ez fegyverszünet húsz évre.” Sajnos neki lett igaza…

2020. 09. 30. 16:06:00
Trianon 100 - III. rész: „Megbünödte már e nép a multat és jövendőt!”

Magyarországnak el kellett veszítenie területének kétharmadát

Az Antant-terv szerint Magyarországnak el kellett veszítenie területének kétharmadát és lakosságának kétötödét. A Felvidék elszakításával 1,1 millió, Erdély elszakításával 1,7 millió, a Délvidék elszakításával pedig 600 ezer magyar került kisebbségi sorba, a határon túlra. Az ország felszabdalása, a bányák, termőföldek és erdők elveszítése felbecsülhetetlen kárt okozott hazánknak.

2020. 08. 30. 13:15:00
Trianon 100 - II. rész: A béketárgyalásokon résztvevő országok

Korszakváltás

1919-ben és ’20-ban Párizs környéki kisvárosokban az I. világháború győztes és legyőzött országainak képviselői között megszülettek azok a szerződések, amelyek sajnos nem tartós békét, csak két évtizednyi fegyverszünetet hoztak Európa számára. A békediktátumok nemcsak kontinensünk térképét rajzolták át jelentősen, hanem pénzügyi-numizmatikai korszakváltást is jelentettek.