Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Himnusz, a magyarok nemzeti imádsága

Himnusz, a magyarok nemzeti imádsága

 

A Himnusz a magyar nemzet összetartozásának jelképe, a magyarok nemzeti imádsága. Szövegét, Kölcsey Ferenc január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. A Himnusz, 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett az Alkotmány szövegének része. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

 

Kölcsei Ferenc Himnusza

A költemény egy olyan feszült történelmi pillanatban született, amikor majdnem kitört – a Thököly- és a Rákóczi-féle felkelések után – egy újabb Habsburg-ellenes forradalom. A feszültség hátterében az állt, hogy elődeinek felvilágosult abszolutizmusa helyett I. Ferenc császár kegyetlen parancsuralmi rendszert vezetett be. 1822 nyarán például hatalmas adóval sújtotta magyar alattvalóit – az adómentességet élvező főnemességet is –, ami erős ellenállásba ütközött: a vármegyei közgyűlések megtagadták az új adók befizetésére és az újabb magyar fiatalok besorozására vonatkozó uralkodói rendeleteket. A császár erre Bécsből katonai biztosokat küldött Magyarországra, akik letartóztatták a vármegyék vezetőségét, majd folytatták az újoncozást – így a helyzet robbanásig feszült. Néhány hónappal később, 1823. január 22-én, nemzetünk sorsáért érzett aggodalmában ekkor írta meg csekei kúriájában a „r emeteségben” élő, de a politikát nagyon is követő jogász Kölcsey a Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című imáját, amelyben a magyarságért könyörög Istenhez.

 

Magyarország himnusza

Kölcsey a Himnuszt csak hat évvel később adta oda publikálásra Kisfaludy Károlynak, a költő pesti irodalmi folyóiratába, az Aurorába. A vers hatalmas tetszést aratott a reformpárti arisztokrácia körében. Egyre újabb nyomtatásokban látott napv ilágot, ám igazi diadalútja akkor kezdődött, amikor 1844-ben Erkel kompozíciójának köszönhetően énekelhetővé vált. Ettől kezdve, amikor csak lehetett, énekelték – gyakran templomi misék végén is, hiszen imádságró l volt szó! Ám a Haydn szerezte osztrák császári himnusz helyett csak 1903-ban szavazta meg himnuszunkká az Ország gyűlés. Ferenc József mint államfő azonban soha nem írta alá ezt a törvényt, így Kölcsey Himnuszát Erkel zenéjével valójában csak egy szűk évszázaddal később, a rendszerváltást bevezető 1989-es alkotmánymódosítás mondta ki Magyarország himnuszává. 

 

A kézirat

A költemény kéziratának talán még kalandosabb volt a sorsa, mint a szellemi al kotásnak: Kölcsey az unokaöccsére hagyta ingóságait, az MTA pedig tárgyalásokat kezdett a kiskorú Kölcsey Kálmán édesanyjával azok megvásárlásáról – mindebből azonban nem lett semmi, a kézirat pedig eltűnt... A költő rokonságának körében bő évszázadon át családi ereklyeként öröklődött tovább, míg végül egy kései leszármazottnál, a nagyváradi László Magdánál fedezte fel Papp Viktor újságíró, aki erről 1944-ben a pesti sajtó hasábjain is beszámolt.

Ám a magyarság számára felbecsülhetetlenül értékes, megsárgult, szakadozott szélű három papírlap furcsa mód még mindig „csak” közkincs, de nem köztulajdon. Letéti szerződését legutóbb 2017-ben újította meg az OSzK-val a jelenleg is tulajdonos család egyik tagja, Fáy Péter, aki a sajtónak elmondta: 1946-ban nagyanyja, László Magda vitte el a kéziratot a Magyar Nemzeti Múzeumba letétként, miután felmenői egy családi „kupaktanácson” így döntöttek. Ám a család kezdettől fogva úgy gondolta, hogy az értékes kézirat őrzése a sors által rárótt feladata, ezért „ha bármi történik, a mai napig is a család rendelkezik a kézirat fölött, és ha úgy látja, hogy valamilyen okból nincs biztonságban [az OSzK-ban], akkor el tudja vinni, és saját maga is biztonságba tudja helyezni.”

 

A Himnusz versszakai emlékérmeken

Egyedülálló éremkollekció, nemzeti jelképünk, a Himnusz örökérvényű soraival. A különleges formájú, tükörveretű érmek hátlapján az eredeti, 1823-as kézirat archaikus sorai olvashatók. A színpompás előlapok a magyar művészettörténet azon mesteri alkotásait keltik életre, melyek híven adják vissza az adott versszak fő mondanivalóját, érzelmi töltését. Ezt erősítik a festményrészletek alatt olvasható verssorok is. Kihagyhatatlan lehetőség, rendelje meg Ön is a kollekciót!

Tartalomhoz tartozó címkék: Fókuszban Történelem