Hírek, cikkek
A szabadságharc leverése után Ferenc József egyik első intézkedése a magyar pénzek bevonása volt: a keménykezű fiatal uralkodó ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy önálló államiságunk rövid időszaka Világosnál véget ért. Az érmék rejtegetőire szigorú büntetés várt ugyan, de a nemzeti öntudatnak köszönhetően a forradalom pénzei mégis jelentős mennyiségben fennmaradtak.
A Himnusz a magyar nemzet összetartozásának jelképe, a magyarok nemzeti imádsága. Szövegét, Kölcsey Ferenc január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. A Himnusz, 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett az Alkotmány szövegének része. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”
Egy elérhető házi műkincsgyűjtemény
Az Érem Művészeti Kiadó nagy sikerű kollekciója, a - Magyar festészet remekművei -, amely a 19. század derekán alkotott romantikus művészeink hazafias festészetén keresztül életre kelti történelmünk legmegrendítőbb pillanatait. Az érmeken látható remekműveket az ÉMK a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum engedélyével használta fel.
A mártírhalált halt Zrínyi Miklós horvát bán hősies tette mind a mai napig a magyar történelem egyik legismertebb története. 1556-ban a török szultán százezres hadával a mintegy 2500 ember által védett Szigetvár ellen tört. Zrínyi a végsőkig tartotta a várat a túlerővel szemben, végül a védők még megmaradt, maroknyi csapatának az élén kitört az égő falak mögül…
II. Rákóczi Ferenc sorsa eleve elrendeltetett a magyar szabadságharc vezetőjeként: anyai nagyapját, Zrínyi Péter horvát bánt a császár elleni összeesküvésért kivégezték, Rákócziágon pedig dédapja, nagyapja és édesapja is a Habsburgokkal hadakozó erdélyi fejedelmek voltak. Ezelőtt 3 éve, a magyar Országgyűlés, a 2019-es évet erdélyi fejedelemmé választása 315. évfordulója alkalmából II. Rákóczi Ferenc emlékévnek nyilvánította.
Különleges esemény szemtanúja volt a korabeli magyar főváros 1741. június 25-én: Mária királynő 1395-ös halála óta újra nőt koronáztak magyar uralkodóvá. Egy mindössze 24 éves Habsburg főhercegnő lett a királynő.
Fél évezrede indult hódító útjára a mai Csehországban található Joachimsthal városkából az újkor egyik legelterjedtebb fizetőeszköze, a tallér néven ismertté vált ezüstpénz. A nagy méretű ezüstpénz nem csak gazdasági fejlődésnek nyitott új teret. A megnövekedett éremfelület jó lehetőséget kínált az vésnököknek is a művészi munkára, a korábbi érmékhez képest az alakok és köriratok gondosabb kidolgozására.
A pénzverés már az ógörögök óta a politikai üzenetek közvetítésének egyik eszköze volt, hisz a fémpénzek sokak kezébe jutottak el rövid idő alatt, lehetőséget adva az uralkodó számára, hogy képi és szöveges „üzenetet” küldjön alattvalóinak, míg az arany az ember számára a mindig is a legfőbb tárgyi kifejezője volt az értékességnek. E két tényező összevetéséből látható, hogy a különleges történelmi alkalmakról való megemlékezés legkézenfekvőbb módja mindig is az aranypénz, esetleg emlékérem kibocsátása volt.
Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége. Személyiségével egy különleges ember lépett be a magyar történelembe, akinek hosszú életét politikai csatározások, dicsőségek, majd elbukás és 43 évi fájó emigráció övezte. Kossuth, a ragyogó szónok, a rendíthetetlen politikus, az első magyar kormány pénzügyminisztere volt, mielőtt 1849-ben az ország kormányzója lett.
Erzsébet királynét, közkedvelt nevén Sissit, nem nevelték uralkodónőnek. 1854 áprilisában mégis Európa egyik leghatalmasabb uralkodójának lett a hitvese, mikor feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Ferenc Józsefhez, az osztrák császárhoz.