IV. Béla - 815 éve született a második honalapító

 

IV. Béla, aki háromszor uralkodott

IV. Béla a keresztes hadjáratáról és az Aranybulláról elhíresült II. András király fiaként látta meg a napvilágot 1206-ban. A gyengekezű apja ellen ármánykodó bárók „ifjabb királlyá” koronáztatták gyermekkorában. Apja halála után következett második, teljes körű országlása, amelyet a tatárjárás tört derékba. A mongol hordák kivonulása után kezdte meg uralkodásának harmadik szakaszát, Magyarország újjáépítését.

II. András fiával együtt a bárók ármánykodásainak volt kitéve egész életében: a királyt gyengítendő a főurak Bélát édesapja ellen fordították. Az ellentétek szerencsére nem fajultak fegyveres harccá apa és fia között, s a fiú apja halála után IV. Bélaként megkezdhette uralkodását (1235–1270).

Építkezés és pusztulás

IV. Béla az édesapja által eltékozolt birtokokat sorra visszavette. Az adókat az apjánál szigorúbban beszedette, az esztergomi és budai verdék vezetésével pedig a minőségi pénz veréséhez akkoriban legjobban értő zsidókat és izmaelitákat (iszlám vallásúakat) bízott meg, akikre viszont a verőtöveket is őrző esztergomi érsek felügyelt. A tatárjárás előtt a brakteáták (lemezpénzek), a viszonylag nagy felületű, vékony ezüstlapkára, egyetlen, felső verőtővel vert dénárok uralták a pénzverését, amelyek érmeképe a lapka hátoldalán negatív képként jelent meg. Erről tanúskodnak a tatárjárás alatt elrejtett kincsek, amelyekben jórészt ezeket lelték fel a régészek.

Muhi csata, Magyarország lakosságának fele elpusztult

IV. Béla jól induló uralkodását a Belső-Ázsiából világhódító útra indult mongol hordák törték derékba. A közelgő veszélyről évekkel korábban az őshazát kereső Domonkos-rendi szerzetes, Julianus barát is hírt hozott a királynak, ám a birtokvesztett főurak sértődöttsége miatt a védekezést végül gyengén szervezték meg. A Vereckei-hágón 1241 tavaszán az országba özönlöttek a tatárok, IV. Béla pedig magyarokkal, német zsoldosokkal eléjük vonult. A két sereg a Muhi pusztán ütközött meg (a mai Miskolc és az M3-as autópálya között félúton), s a királyi csapat elpusztult. IV. Béla testőrségének védelmében Pozsonyba, majd Bécsbe vonult vissza. Ám az országba visszatérvén a tatárok újra üldözőbe vették, így Dalmáciába, a Split közeli szigeten fekvő Trogir váráig menekült. A királyt a tengerpartig üldöző tatárok a sziget ostromába is belekezdtek, ám Batu kán – talán a Mongóliában megüresedett nagykáni pozícióval kitörő hatalmi harcok miatt – 1242 tavaszán a teljes seregével váratlanul kivonult az országból.

Újjáépítés és pénzverés

A király Dalmáciából visszatérvén, a tatár pusztítás mértékét látva többször elsírta magát Budáig. Tekintve, hogy az akkoriban 2-3 milliós Magyarország lakosságának fele elpusztult, volt is min bánkódnia. Ám IV. Béla nem adta búskomorságra a fejét. Mivel nem lehetett tudni, hogy a tatárok visszatérnek-e, képes volt felülkerekedni korábbi politikáján, s a főuraknak engedélyezte a várépítést. Maga is királyi várak sorát húzatta fel, hogy a mongolok visszatérése esetén egy teljes védvonal várhassa az ellenséget.

A pénzverés újraindításakor már valódi dénárokat veretett, amelyek uralkodásának hátralévő három évtizedében változatos képet mutattak. Pénzein megjelentek a királyportrék, a keresztek, a templomábrázolások.

A képillusztráción látható: IV. Béla dénárja királyportréval. A hátoldalon középen R (mint Rex), körben négy betű: B E L A. Az ezüst dénár 0,6 g súlyú volt.

IV. Béla a néhány évente újravert dénárok lecserélésre kötelezte alattvalóit, a pénzcsere viszont maga is pénzbe került, ily módon a király jelentős adóbevételre tett szert. Megjelent egy új, állandó minőségű pénze is, amelyet nem kellett cserélni: a szlavón báni dénár. A Dráva és a Száva közé eső, a magyar korona uralma alá tartozó terület, Szlavónia alattvalói évtizedeken át az itt egykor igen nagy számban élő nyestek értékes prémjében rótták le adójukat. IV. Béla így a nyest képét tetette a Pakrácon, majd Zágrábban a szlavón bánnal helyi használatra veretett dénárjaira. Az érmék másik oldalán kettős kereszt, a király és a királyné arcképe, egy csillag és egy félhold látható. Később a nyest és a két égitest az országrész címerére is felkerült…