Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Történelmi sorsfordulók aranylenyomatai

Történelmi sorsfordulók aranylenyomatai

 

A pénzverés már az ógörögök óta a politikai üzenetek közvetítésének egyik eszköze volt, hisz a fémpénzek sokak kezébe jutottak el rövid idő alatt, lehetőséget adva az uralkodó számára, hogy képi és szöveges „üzenetet” küldjön alattvalóinak, míg az arany az ember számára a mindig is a legfőbb tárgyi kifejezője volt az értékességnek. E két tényező összevetéséből látható, hogy a különleges történelmi alkalmakról való megemlékezés legkézenfekvőbb módja mindig is az aranypénz, esetleg emlékérem kibocsátása volt.

Győztes csaták, házasságkötések, születések és halálozások alkalmából páratlan szépségű aranyveretek jelentek meg, a Római Birodalomtól Indián át Japánig, az ókortól egészen napjainkig. Minél különlegesebb volt az alkalom, annál nagyobb lett az emléket állító aranyveretek mérete, súlya, és persze kisebb a kibocsátási példányszáma. Az uralkodó leghűségesebb csatlósai körében természetesen el is ajándékozta ezeket a vereteket, mint ahogy arra is volt példa, hogy éppen az uralkodói kegyet kereső alattvalók készíttettek és ajándékoztak különleges aranyérmét a királynak.

A magyar pénztörténet aranyóriásai

Történelmünkben a 16. századtól jelennek meg az óriás méretű aranyveretek, amikor a század közepén létrejött Erdélyi Fejedelemség uralkodói – cserébe a függetlenségért – adózni kezdtek a Portának. De amikor a szultán egy újonnan megválasztott fejedelemnek jóváhagyólag elküldte az uralkodói jelképeket, megint csak figyelemreméltó nemesfémszállítmányt illett Konstantinápolyba küldeni. A sok, aranylemezre vert érmét körbenyírás helyett egy idő után könnyebbnek bizonyult a nehézkes fémvágó ollóval szögletesre vágni, mint ahogy az elvárt hála-aranyat is egyszerűbb volt apró pénzek százai helyett néhány tekintélyes méretű érmében leszállítani. Így születtek a sokszög alakú csegelyek, amelyek a pénzverő mesterek képzelőereje nyomán csakhamar művészi értéket képviselő, önálló műfajjá váltak a pénzverés történetében. A Magyar Királyság török kézre nem került felében persze ugyanígy vaskos aranypénzekkel emlékezett meg a bécsi udvar a történelmi sorsfordítókról, de még arra is ismerünk példát, amikor öncélúan, az alkalom különlegességét hangsúlyozandó, átvette az erdélyi szokás szerinti szögletes formát!

Erdély két nagy fejedelme, akik (majdnem) királyok lettek…

Bethlen Gábor (1613–1629) négy fejedelmet szolgált hűséggel, de amikor utolsó ura, Báthory Gábor szövetségre akart lépni a Habsburgokkal, Bethlen, Erdély függetlenségét féltve, immáron köztiszteletben álló hadvezérként szembe fordult Báthoryval és magát választatta fejedelemmé. Miután több súlyos vereséget mért az osztrákokra és visszafoglalta a Magyar Királyság Habsburg-kézen lévő területeit, a besztercebányai országgyűlés 1620-ban királlyá választotta. 1622-ben – cserébe a háborúskodás nélkül megtartható hét felső tiszai vármegyéért és a német-római birodalmi hercegi rangért – lemondott II. Ferdinánd javára a magyar királyi címről. A történelem Bethlent igazolta: hol győztes csatákkal, hol diplomáciával végig ügyesen egyensúlyozott a Porta és Bécs között, így országlása alatt vette kezdetét Erdély aranykora. 16 éves uralkodása alatt nagyon sokfajta pénzt veretett: jó minőségű aranyból forintokat, ezüsttallérokat, dénárokat, fejedelemségének utolsó időszakában pedig jó minőségű ezüst aprópénzeket is. Manapság nagy értékű árverési darab Bethlen Gábor keresztelő érméjének eredeti példánya. Az érem előlapján egy bibliai jelenet látható, Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordán vízében, felettük lebeg a napkorongban a Szentlélek. A hátlapon Isten szavai olvashatók: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.” (Máté 3:17). Bethlen Gábor keresztelő érméjének utánveretét most ön is megszerezheti, gazdagon aranyozva, tükörveret minőségben.

II. Rákóczi Ferenc (1705–1711), bár több felmenőjét a Habsburgok veszejtették el, királyhű alattvaló volt mindaddig, amíg birtokait megörökölvén saját szemével nem láthatta népe nyomorát, és amíg Esze Tamás kurucai fel nem kérték vezérüknek. Rákóczi Isten akaratában megnyugodva elvállalta az eleinte szép sikereket hozó osztrákellenes szabadságharc vezetését. A császáriakra mért sorozatos vereségek után a Szécsénybe összehívott 1705-ös országgyűlés „a magyarországi rendek szövetségének vezérlő fejedelmévé” választotta, majd 1707-ben Marosvásárhelyen Erdély fejedelmeként is beiktatták, az Ónodra összehívott országgyűlésen pedig még a Habsburgok trónfosztását is törvénybe foglalták. Ekkor, ha Rákóczi a korona után nyúl, bizonyára nincs, aki útját állja – a buzgón vallásos és szerény fejedelem azonban, aki hitte, hogy a királyi hatalom Isten kegyelméből való, soha nem gondolt a megkoronázására. Még az arcképét sem igen engedte a pénzeire veretni, élete végén pedig, amikor törökországi száműzetésben élt, legfőbb tevékenysége a mindennapi buzgó ájtatosság volt. II. Rákóczi Ferenc az 1705-ben megtartott szécsényi országgyűlés emlékére 25 dukátos aranyérmet veretett. Az érem előlapján a fejedelem látható páncélban, hermelin palásttal, a hátlapon három Vesta-szűz előtt az oltárból tűz és füst emelkedik ki. A nagy súlyú emlékéremből alig néhány készült, értéke meghaladhatja a 9 millió forintot is!

Magyar aranyóriások - A magyar pénztörténet legjei

A magyar aranypénzek megjelenésük pillanatától egyet jelentettek a minőséggel és a szépséggel. Az évszázadok során olyan érmék is születtek, melyek mára valóságos kincsnek számítanak, melyekkel legfeljebb múzeumokban vagy exkluzív árveréseken futhatunk össze. Az Érem Művészeti Kiadó Kft. összegyűjtötte, utánverte, majd kollekcióba rendezte ezeket a ritkaságokat, így minden érdekelt gyűjtő számára lehetővé válik, hogy a magyar aranyóriásokból kézbe vegye – ha nem is az eredetiket – de azok tökéletesen élethű mását. Az érmek utánvereteit gazdagon aranyozva, tükörveret minőségben kínáljuk, a veretek 46 mm-es átmérője nem követi a néha ennél sokkal nagyobb eredeti érmek méretét.

Webáruházunkból megrendelheti Mária Terézia királynő 12 dukátjának utánveretét. 1765-től Mária Terézia felvette az Erdély nagyfejedelme címet, és hagyományozta tovább az őt követő Habsburg uralkodó körében is. Ennek emlékére különleges 12 dukát, azaz 41,85 g súlyú aranyérmet veretett Gyulafehérvárott. Az érme előlapján a királynő látható, hátlapján Erdély címere az osztrák kétfejű sas címerpajzsában jelenik meg kettős koronával díszítve. Az eredeti érme gyakorlatilag elérhetetlen, nagyon kevés maradt fenn belőle.

Figyelmébe ajánljuk I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 5 dukátjának utánveretét is. A híres fejedelem régi erdélyi főnemesi családból származott. Politikáját a nyomasztó török közelség határozta meg, címét is a Fényes Porta jóváhagyásával nyerte el, de mindig Erdély érdekét nézte, Erdélyért harcolt, politizált. Az 1663-ban kibocsátott 5 dukát, azaz 17,23 g súlyú arany érme előlapján I. Apafi Mihály fejedelem portréja, a hátlapon Erdély gyönyörű címere, benne az Apafi család címere az átszúrt sisakkal. Az érme előlapján: Apafi Mihály Isten kegyelméből Erdély fejedelme, hátlapján: Magyarország Részeinek ura és a székelyek ispánja olvasható latinul.

Nézze meg az olvasmány alatti éremkínálatot, a Magyar aranyóriások kollekció elérhető, rendelje meg Ön is a nemes vereteket!

Tartalomhoz tartozó címkék: Fókuszban Történelem Numizmatika